Szinkronúszás: ahol a külső is sokat számít

A 17. FINA Világbajnokság leginkább dekorált versenyzői lesznek a szinkronúszók. A sportág sajátosságai miatt többszörösen is látványos versenyekre van kilátás a Városligeti-tóra épült arénában. Az alábbi összefoglaló a szinkronúszó-versenyzők által használt eszközöket és a külsőségek fontosságát mutatja be.

A szinkronúszásban – hasonlóan a többi, esztétikát, nőiességet hangsúlyozó sportágban – elengedhetetlen fontosságú a külső megjelenés tökéletesítése. Ez nem csupán a testalkatra, a sportos formákra, a szépen kidolgozott izomzatra vonatkozik, hanem minden más külsőségre.

A szinkronúszó-dresszek minden tekintetben harmonizálnak a vízben bemutatott program témájával, zenéjével. Fontos szempont lehet, hogy már a pódiumra való fellépéskor azonosítani tudja mind a bíró, mind pedig a közönség a témaválasztást és a felcsendülő zene hangulatát. A színkombináció és a díszítések alkalmazása szinte minden esetben a sportolók fantáziáját tükrözi, amit profi tervezőkkel és kivitelezőkkel valósítanak meg, szinte minden alkalommal kézimunkával.

Aprólékos munka során varrják meg a különböző méretű dresszeket és helyeznek rájuk akár több száz követ, strasszt, flittert, tüllt. Nem elhanyagolható szempont természetesen az sem, hogy a vízben alkalmazott mozdulatok, dobások, emelések alkalmával kényelmesen lehessen a dresszekben mozogni, mindvégig kellő tartású maradjon az anyag, és a pánt is tartson erősen. A kűrdresszek nem lehetnek sem kétrészesek, sem pedig átlátszóak. Ha például a hason vagy a derék alsó részén valamely részt fedetlenül kívánnak hagyni, akkor azt egy áttetsző, testszínű anyaggal kell megoldani.

A sajátos „frizurákat” étkezési zselatin felhasználásával készítik el – maguk a sportolók. Hasonlóan a tortazselé készítéséhez, a zselatint vízzel keverve felmelegítik, és a szorosan összefogott, kontyba tűzött hajra kenik több rétegben, hogy aztán megszárítsák. Ezzel az eljárással egy páncélszerű, fényes réteg alakul ki a hajon, mely a vízben is maximális tartást ad. A fényességét, csillogását különböző csillámporokkal tudják még fokozni, ha ezt a dresszel való összhang megkívánja. A fejdíszek is a fürdőruha kiegészítő elemei, melyek nagy hangsúlyt kapnak, hiszen ezek minden levegővételnél, vízfelszínen való mozgássornál látszanak.

A szinkronúszók sminkjét a túlzottan hangsúlyos színházi és a kifejezetten egyszerű utcai viselet közötti állapot jellemzi. Küldetése, hogy kihangsúlyozza az arcvonásokat, felnagyítsa a távolról kevésbé hangsúlyos szemeket, szájakat, de sok esetben az arcmimikának is nagyobb kifejezőerőt ad. Az eszközök, a festékek, a rúzsok a hétköznapi készlet vízálló változatai, így biztosított az, hogy a versenyzők még a pontokra várva is esztétikusan jelenjenek meg.

Az orrcsipesz minden szinkronúszó elengedhetetlen kelléke, olyannyira, hogy minden versenyzőnél minimálisan kettő van a kűrprogram alatt. Egy az orrán, egy pedig a dressz valamelyik részén elrejtve, arra az esetre, ha valahol leesne, vagy véletlenül leverné valamelyik társ. Ez a kis eszköz akadályozza meg azt, hogy a víz az orrba folyjon a fejjel lefelé történtő mozgássorok alatt. Ez az időszak olykor meghaladja a 30-40 másodpercet is, ami alatt lehetetlen lenne folyamatosan kifújni a levegőt. Egy olyan világhírű szinkronúszó akad, aki soha nem használt orrcsipeszt a szinte páratlan pályafutása alatt: a francia Virginie Dedieu, aki karrierje során olimpiai bronzérmes, 3-szoros egyéni világbajnok, 5-szörös egyéni Európa bajnok volt.

A 2017-es FINA Világbajnokságon a szinkronúszás hét versenynapja alatt kilenc számban avatnak világbajnokot: szólóban, duóban, csapatban, valamint vegyes párosban kettőt, a különlegességnek számító, tíztagú formációkat felvonultató kombinációs számban pedig egyet.

A versenyszámoknak egy igazán különleges helyszín ad otthont, a történelmi szépségű Városligeti-tó, amelynek vizén egy 5000 főt befogadni képes lelátón élvezheti majd a közönség a világbajnokságot.

Két hónap van hátra a vb-ig, ismét kékbe öltözik Budapest

Vasárnap ismét érdemes fényképezőgéppel sétálni a fővárosban.

2017. május 14-én, vasárnap este 21 órától ismét FINA-kék színnel világítják meg a Lánchidat, de ezúttal az akcióhoz csatlakozik a Duna Aréna és a Müpa is. Budapest ikonikus épületein a látványosság arra hívja fel a figyelmet, hogy július 14-én, napra pontosan két hónap múlva kezdődik minden idők legnagyobb hazai sporteseménye, a 17. FINA Világbajnokság.

Modern, innovatív vízfertőtlenítő rendszer a Duna Arénában

Budapest, 2017. április 4. – Magyar cég által gyártott, hatékony, környezetbarát és biztonságos vízfertőtlenítő rendszer telepítése kezdődik meg a közeljövőben a július 14-én induló 17. FINA Világbajnokság fő helyszínéül szolgáló Duna Arénában. Az elektrolízis továbbfejlesztett formáját alkalmazó fertőtlenítő módszerrel naponta annyi vizet fertőtlenítenek majd át az Aréna medencéiben, mint egy közel 90 ezer lakosú város vízhálózata esetében. A rendszer előnyeit a világbajnokság után is élvezhetik majd az ország legkiemelkedőbb sport- és fürdőközpontját használók.

A 2017. július 14. és 30. között megrendezendő 17. FINA Világbajnokságra várhatóan 3500 élsportoló érkezik. Közülük az úszó- és műugrószámokban versenyzők a fenntarthatóság jegyében épült Duna Arénában mérhetik össze tudásukat. A világbajnokság fő helyszíne azonban már nemcsak az első olyan hazai komplexum, melynek befogadóképessége a világverseny után csökkenthető, de az első olyan helyszín is a vb-k történetében, ahol a medencéket, veszélyes vegyi adalékanyagok hozzáadása nélkül, környezetbarát módszerrel fertőtlenítik.

A német technológián alapuló, de itthon gyártott REDO fertőtlenítő eljárás vízből és sóoldatból elektromosság (elektrolízis) segítségével állít elő fertőtlenítő folyadékot. Hat komponensével hosszú távon, gyorsan fertőtleníti a vizet anélkül, hogy bármilyen más adalékanyagot használna, mint például klórgázt. Ez az élsportolók és a később itt sportoló vagy úszni tanuló gyermekek szempontjából azért fontos, mert az úszómedencében nem lesz kellemetlen klórszag, és a klórgáz által gyakran okozott szem- és bőrirritációval, vagy a szintén gyakori fogzománc-károsodással sem kell számolniuk.

Amellett, hogy nincs egészségkárosító hatása, a rendszer további előnye a klórgázhoz képest, hogy biztonságos: a fertőtlenítő-folyadék egy automatizált, zárt rendszeren keresztül adagolódik, így elkerülhető a klórgáz esetében igen gyakran előforduló túladagolás. Emellett egyszerűen lehet kezelni, működtetése költséghatékony, és nincs szükség speciálisan képzett szakemberekre sem.

A vízfertőtlenítő telepítése két hónapot vesz majd igénybe, hiszen a Duna Aréna két olimpiai medencéjében naponta annyi vizet fertőtlenít majd a gépezet, mint egy Székesfehérvár népességű város vízhálózata esetében lenne szükséges. A beruházás összköltsége 174 millió forint.

A rendszert telepítő, 2002-ben alapított REDO Water Systems jelenleg a világ 32 országában van jelen saját fejlesztésű és gyártású vízfertőtlenítő rendszereivel. Magyarországon többek között a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja és a Semmelweis Egyetem is a REDO technológiát alkalmazza, de a cég nemzetközi ügyfelei között megtalálható az amerikai Boeing repülőgépgyártó cég is. Az új vízkezelő technológiának köszönhetően a REDO Water Systems 2004-ben elnyerte a német kormány „Az év fejlesztése” díját.

Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.

press@fina-budapest2017.hu

A Duna Arénát tekintik új példának a tokiói olimpia szervezői

Példaértékű létesítmény a budapesti Duna Aréna a világ számára. Ez hangzott el azon a hétvégi budapesti tanácskozáson, amelyen Cornel Marculescu, a Nemzetközi Úszószövetség ügyvezető igazgatója és Hirokata Miura, a 2020-as tokiói olimpia létesítményigazgatója találkozott.

A FINA elnöke a japán delegáció figyelmébe ajánlotta a budapesti úszóaréna építészeti megoldásait, egyúttal méltatta a szűkös időkeret ellenére magas színvonalon és jövőbe mutató műszaki tartalommal felépülő komplexumot.

A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) a tervezést és a kivitelezést is figyelemmel kísérte, képviselői folyamatosan szakértő tanácsokkal segítették a munkát. A Tokió 2020 munkatársai elmondták, eredeti terveik szerint egy állandó, 12.300 néző befogadására alkalmas uszoda épült volna az olimpiára. Látva azonban a fejlesztéseket, már ők is – a Duna Arénához hasonlóan – egy visszabontható, és az olimpia után a fenntarthatóságot szem előtt tartó, arénát fognak építeni. Ezért leginkább azok után a megoldások után érdeklődtek, amelyek az épület befogadóképességének variálhatóságát teszik lehetővé.

A találkozón a FINA ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet a Nemzetközi Úszószövetség előírásaira és követelményrendszerére, amelyek betartása elengedhetetlen ilyen szintű versenyek megrendezéséhez. A Dagály-beruházás ezen felül hosszú távú városrehabilitációs program része, mely a budapesti világversenynek köszönhetően idő előtt, számos tervezett infrastrukturális, közlekedésfejlesztési és árvízvédelmi beruházás valósulhat meg.

A japán főváros képviselői köszönettel fogadták az észrevételeket és tanácsokat, valamint a Duna Aréna építőinek a munkálatok során szerzett tapasztalatait. A látogatás végén a két fél megegyezett abban, hogy az egyeztetéseket a jövőben is folytatják, különös tekintettel a 2017-es budapesti FINA Világbajnokság során szerzett gyakorlati tapasztalatokra.

A korábban Dagály nevet viselő komplexumot a keddi jelképes átadáson Duna Arénának keresztelték el, melynek kulcsát Tarlós István főpolgármester és Fürjes Balázs kormánybiztos közösen nyújtotta át a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkának.