10 tanács, hogyan készülj az első úszóedzésre

Ha már eldöntötted, hogy rendszeresen úszni szeretnél, de nem tudod, hogyan kezdj neki, segítünk. Olvasd és fogadd meg 10 tanácsunkat a legelső edzés előtt!

1. Tűzz ki egy reális célt

Valami újba mindig úgy érdemes belefogni, ha tudjuk, miért csináljuk. Kiváltképp igaz ez a sportokra, hiszen itt gyakran a viszonylag nagy energia bevitel csak később válik látványos eredménnyé, így hajlamosak lehetünk feladni, ha nem lebeg előttünk egy konkrét cél. Lehet ez akár fogyás, izomtónusunk javítása, de mérheted az eredményt leúszott méterekben is. A lényeg, hogy mindig kis lépésekben haladj, hogy mindig legyen sikerélményünk egy-egy megvalósult mérföldkő elérésével.

2. Készíts edzéstervet

Ha valóban komolyan gondolod, hogy az úszást választod testmozgásnak, akkor ne kezdj el edzeni egy valamirevaló edzésterv nélkül. Ha csak belecsobbansz a vízbe és úszol, amennyihez kedved van, könnyen megerőltetheted magad, vagy ellenkezőleg, nem lesz elég a mozgás a fejlődéshez, és hamar kiüresedhetnek az edzéseid. Ha most kezdesz csak el mozogni (nemcsak úszni, hanem egyáltalán sportolni), akkor érdemes felkeresni egy szakembert, aki felméri az állóképességedet és segít az edzésterv összeállításában. Ha mégis úgy döntesz, hogy magadnak szeretnéd elkészíteni az edzéstervet, akkor kattints az oldalunkra jövő héten is, mert egyik cikkünkben bemutatjuk a jó edzésterv alapjait.

3. Válassz uszodát

Nem tűnik nehéz feladatnak, hiszen Magyarország nagy részén elérhető közelségben találhatsz uszodát. Ugyanakkor nem csak a lokáció számít: fontos a tisztaság – nemcsak a medencéé, hanem az öltözőé, zuhanyzóé is. Érdemes megérdeklődni, tartanak-e gyerek- vagy más csoportos edzéseket, ami miatt esetleg bizonyos napokon vagy órákban korlátozott a medencehasználat. És az enteriőr sem elhanyagolható, kellemesebb úszni egy olyan helyen, ahol jó érzés körbenézni.

4. Vásárolj sportfelszerelést

Látogass el a nagy sportszerüzletekbe vagy válassz ki egy márkát (lehetőleg olyat, ami már bizonyított az úszás terén is) és térj be annak a mintaboltjába. Mindenképpen javasoljuk, hogy próbáld fel az úszódresszt/úszónadrágot, mert ugyan vannak úszófelszerelést árusító webshopok is, itt inkább akkor rendelj, ha már van egy bevált modell, ami passzol rád. Amire szükség lesz: úszódressz (hölgyek, a két részes bikini nem alkalmas az úszáshoz!) vagy úszónadrág, úszószemüveg, vízálló papucs, köntös, törölköző. Elsőre azért ne költs el egy vagyont, de érdemes jó minőségű, klórálló anyagú úszóruházatot választani.

5. Készülj egészségügyileg

Az uszodában a többi sporthelyszínhez képest viszonylag sok egészségügyi problémával találkozhatunk, de nem érdemes tőlük megijedni, inkább előzd meg őket. A higiénia a legfontosabb, hiszen ha ezt mindenki betartja, akkor a legbiztosabb, hogy elkerülnek a gombás vagy más fertőzések. Soha ne menj be a vízbe zuhanyzás nélkül! Előfordulhat az is, hogy a szemed érzékeny az uszoda vizére, ezért érdemes az irritációt enyhítő szemcseppet beszerezni. Az edzések utáni megfázást se kockáztasd meg egy sietős hajszárítással!

6. Készülj lélekben

Tudatosítsd magadban, hogy mostantól úszol. Rendszeresen. Gyűjts további motivációt, nézz meg korábbi sportközvetítéseket, amelyekben úszóin sikereket érnek el (ilyenből szerencsére bőven válogathatsz), vagy nézz meg úszásról, úszókról szóló filmeket (pl. Úszóbajnok), vagy online elérhető úszóedzéseket.

8. Vigyél magaddal még egy embert

Sokszor az adja a legtöbb erőt, ha megoszthatod mással egy-egy edzés élményét vagy épp nehézségét, és persze az eredményeket. Az egészséges versenyszellem is csak jót tesz az úszásnak, és nehezebben hagysz ki egy edzést, ha a társadnak magyarázkodnod kell: tehát ha nem vagy a magányos sport elkötelezett híve, akkor válassz egy edzőtársat!

7. Táblázd be a heti rendbe

Téves elképzelés, hogy az úszás több időt igényel, mint a többi sport. Igaz, át kell öltözni, utána zuhanyozni, szárítkozni, de melyik sportnál nem kell ugyanezt? Az első alkalommal mérd le, mennyi idő kell ahhoz, hogy kényelmesen elkészülj! Maga az úszás mennyisége a felkészültségedtől függ, de minimum fél óra. Egy héten minimum kettő, de inkább három edzés javasolt, ha fejlődni szeretnél. Ha bírod a korán kelést, beillesztheted a napirendbe reggelre is, sokan kifejezetten szeretik úszással kezdeni a napot. De ha inkább munka után mennél, az sem akadály.

9. Hagyd otthon a gátlásaidat

Az uszodában le kell vetkőzni. Ezzel jobb, ha már otthon megbarátkozol. Cserébe mindenki más is úszódresszben van, így nem fogod egyedül érezni magad „ruhátlanul”.

10. Élvezd

Csak akkor van értelme az egésznek, ha örömmel jársz úszni. Ha úgy érzed, túl gyors a tempó, nem tudod elérni a kitűzött célt, akkor változtass. És ne csak az úszásra koncentrálj! Érezd a víz éltető erejét, a lebegés adta relaxációt, a vízben való mozgás könnyedségét!

Ha ezeket betartod, úszó lesz belőled.

Így válasszunk úszószemüveget

Az emberi látás kulcsa, a szaruhártya fénytörése. A víz alatt azonban ez akadályba üközik – kivéve, ha úszószemüveget viselünk, amely ma már számtalan színben, formában, árkategóriában kapható. Ám nem mindegy milyen szempontok alapján választunk.

A fény áthalad a szaruhártyán, az elülső csarnokon, a szemlencsén, az üvegtesten és végül a retinára érkezik. A szaruhártya mellső felszínén, és a lencse elülső és hátsó felszínén, a fény törést szenved, a retinán pedig fordított állású kép keletkezik. A fény hatására a retinában lévő csapokban és pálcikákban lévő fényérzékeny anyagok szerkezete megváltozik, és kis elektromos ingerek keletkeznek, a receptorokon létrejön egy tulajdonképpeni első kép, majd az ingerület továbbhaladva létrehozza a második, illetve a harmadik képet ami már a látókéregbe jut. A látás csodájának lényege, végeredményben szem szaruhártyájának fénytörése.

Amikor azonban a víz alatt kinyitjuk a szemünket, a fény nem a retinán, hanem valahol mögötte törik meg – ezért látunk homályosan a víz felszíne alatt. Ennek oka, hogy a levegő és a víz sűrűsége eltérő. A víz sűrűsége ugyanis majdnem azonos a szem belsejében lévő folyadékokéval, így a fénytörés korlátozottá válik.

Ezen változtat az úszószemüveg. Ilyenkor a vízben megtört fény még egyszer megtörik, a szem és a szemüveg közti levegőn. Ennek köszönhetően a kép a megfelelő helyen jön létre.

Az úszószemüvegnek azonban más előnye is van. Az uszodák medencéinek vize – a higiéniai kívánalmak betartása érdekében – vegyszert tartalmaz. Ezek a szerek szintén bánthatják a szemet úszás közben. Ezért ajánlott, az úszószemüveg viselése, még akkor is, ha csak alkalomadtán ugrunk le az uszodába.

Ezekre figyeljünk, ha úszószemüveget vásárolunk:

Passzoljon az arcunkhoz

Itt nem arra kell gondolni, hogy jól áll –e vagy sem az úszószemüveg, hanem arra, hogyan illeszkedik az orrunkhoz, hogyan simul rá a szemkörüli részre. Csakúgy, mint a dioptriás –és napszemüvegeknél, már az úszószemüvegeknél is számtalan forma és méretválaszték létezik. Azonban az első, amit szemügyre kell vennünk, a vízben hordott szemüvegnél, az az orr-rész, az úgynevezett híd, amely az orrnyergünkre illeszkedik. Az úszószemüveget használók leggyakoribb problémája, hogy a szemüveg nyomja az orrukat vagy beszivárog rajta a víz, pont abból ered, hogy az orr-rész nem „kompatibilis” a használó orrszerkezetével. Ha a híd túl keskeny, a szemüveg nyomni fogja az orrot, és úszás közben többet árt, mint használ. Túl széles hídnál a szemüveg nem tud megfelelően rásimulni az arcra, így úszás közben a víz beszivároghat. Ezért mindenképpen igyekezzünk olyan szemüveget választani, amelynek állítható az orr-része.

Az úszószemüvegek orr-rész kiképzése többféle lehet, főleg a hossza változik, így akár fix, akár állítható a szemüveg hídja, vásárlás előtt érdemes több modellt felpróbálni, és megfigyelni, melyik illeszkedik legjobban az arcunkra.

A lencse legyen megfelelő színű

Ma már a szivárvány minden színében találunk úszószemüveget – ám a szín elsősorban a lencsénél érdekes.

A lencse színét annak függvényében érdemes kiválasztani, hogy nyitott vagy zárt medencében úszunk leginkább. Ha az év legnagyobb részében a nyitott medencére szavazunk, érdemes sötétebb színű szemüveget venni. A naposabb időszakokban nem csak a víztől, hanem a fénytől, a káros sugaraktól is megvédi a szemet, főleg, hogy ma már az úszószemüvegek többsége is UV szűrős lencsével kapható.

Aki a benti medencére szavaz, választhat világos lencsés úszószemüveget, de nem árt figyelembe venni az uszodai fényviszonyokat. Ha a világítás nagyon erős, akkor a beltéri úszáshoz is érdemesebb sötét lencséjű szemüveget használni.

Hasznos úszótárs: az orrcsipesz

Sokáig a vízsportokban az orrcsipesz a szinkronúszók egyik attribútuma volt. Az utóbbi években viszont egyre több profi úszó felszereléséhez is hozzátartozik, ez az elsőre viccesnek tűnő, ám annál hasznosabb „sporteszköz”.

Az orrcsipesz egy igen egyszerű, ám annál hasznosabb szerkezet, amely megakadályozza, hogy víz kerüljön az úszó orrába. Hiszen nincsen annál rosszabb érzés, amikor a víz elárasztja a légutakat, egészen az orrmelléküregekig. Aki valaha is tempósabban úszott, biztosan találkozott már ezzel a kellemesnek semmiképp nem nevezhető érzéssel.

Az egyfajta dugóként funkcionáló orrcsipesz segítségével viszont megspórolhatjuk, hogy idő előtt ki kelljen fújnunk a levegőnket, ahhoz, hogy megállítsuk az orrmelléküregek felé igyekvő vizet. Az úszásnál a kilégzésnek is ugyanolyan szerepe van, mint a belégzési fázisnak, ezért fontos, hogy a mély belégzéshez intenzív kilégzés társuljon. Máskülönben az elhasznált levegő bent reked, és ez asztmatikus érzést (levegő hiány) kelt.

A bent tartott levegő miatt csökken a test fajlagos tömege, így amikor a víz alatt kifújjuk a levegőt, az első dolog, amit kivált: a süllyedés. Természetesen ezt úszás közben nemigen érezzük meg, mégis több energiát emészt fel, hogy ismét a vízfelszín fölé emelkedjünk – ez pedig felesleges erőpocsékolás. Főleg a versenyzőknél fontos ennek az elkerülése, amire az orrcsipesz tökéletes megoldás – és leginkább a hátúszásnál hasznos.

Ennek az egyszerű eszköznek a segítségével ugyanis a tüdőben tartható az elraktározott levegő, és elkerülhető az a felesleges erőfeszítés, hogy az újabb levegővételhez ki kelljen emelni a fejet a vízből. Végeredményben egy verseny alkalmával egy ilyen aprónak tűnő plusz energiabefektetés miatt akár az aranyérem is elúszhat.

Az orrcsipesz használata nem csak a légzést, de az úszás ritmusát is befolyásolja, ezért érdemes fokozatosan hozzászoktatni magunkat. A versenyzőknek is azt ajánlják, hogy a használatát először az edzések idejére időzítsék, és semmiképpen ne versenyen próbálják ki először.

Az úszószemüveg – sztori

Az úszószemüveg ma már a versenyzők elmaradhatatlan felszerelése, csakúgy, mint azoké, akik csupán kedvtelésből járnak uszodába. Ezért is nehéz elképzelni, hogyan boldogultak az úszók szemüveg nélkül, hogyan szelték edzésen a kilométereket hunyorogva, hogyan próbálták a versenyeken homályos tekintettel figyelni a versenytársakat. Az úszószemüveg hosszú utat tett meg, amíg elérte mai formáját és funkcióját – története még a XIV. századra nyúlik vissza.

Számos történelmi forrásban írnak arról, hogy a perzsa gyöngyhalászok csiszolt teknőspáncéllal védték a szemüket, amikor a víz alá merültek. Egy XVI. századi írás szerint két évszázaddal később, a velenceiek is ezzel a módszerrel óvták a szemüket a sós tengervíztől.

A ma használt úszószemüvegek ősének mégsem a teknőspáncélból készült szemvédőket tekintik, hanem az első motorosszemüvegeket. Az első profi úszó, aki ilyen szemüveget használt, a Yorkshire-i születésű Thomas W. Burgess volt, aki 1911-ben, hat évvel Webb után, a világon másodikként úszta át a La Manche csatornát. A Burgess által viselt motorosszemüvegen természetesen beszivárgott valamennyi víz, de mivel végig mellúszásban tempózott, a szemüveggel inkább az volt a célja, hogy óvja a szemét a hullámoktól.

1926-ban, a német származású, amerikai Gertrude Ederle, első nőként úszta át a Csatornát, és abban is első volt, hogy mindvégig gyorsúszással haladt. Hogy védje a szemét a sós víztől szintén motoros szemüveget öltött, ám testvére, Margaret kicsit alakított a szemüvegen: parafinnal töltötte ki azokat a kis réseket, amelyeken a víz beszivároghatott.

Tíz évvel el Ederle történelmi úszóteljesítménye után Walter G. Farrell szabadalmaztatta az első úszószemüveget. Igaz, a „víz alatti szemvédőt” eredetileg nem úszáshoz, hanem az akkoriban egyre népszerűbb búvárkodáshoz tervezték.

Az első, kifejezetten úszóversenyzők számára kifejlesztett szemüvegre egészen 1968-ig kellett várni. Ám akkoriban az új uszodai felszerelés nem örvendett akkora népszerűségnek, mint gondolnánk. Ugyanis csak egyetlen modell volt forgalomban, amely nem passzot minden arcformához, így többeknek kényelmetlen volt. Ezért, az eredetileg az edzések megkönnyítésért szolgáló úszószemüveg nem aratott osztatlan sikert a versenyzők körében. Többen arra panaszkodtak, hogy a szemüveg ellenére belemegy a víz a szemükbe, vagy hogy leesik a fejükről, amikor beleugranak a vízbe, vagy a fordulások közben hagyják el. Talán éppen ezért, kezdetben csak az edzések alatt engedélyezték az úszószemüveg használatát, a versenyek alatt tilos volt.

1970-ben, a Brit Nemzetközösség Játékokon feltűnt egy úszóversenyző, akiből igaz szenzáció lett: úszószemüveget és úszósapkát viselt. A szenzációt David Wilkie-nek hívták és ő lett az első hivatásos úszó a sporttörténelemben, aki nemzetközi versenyen úszószemüvegben ugrott vízbe.

A brit úszó újítása után az úszószemüveg egyre népszerűbb lett, és egyre több versenyző használta. Természetesen még mindig akadtak kétkedő sportolók, közülük pedig kiemelkedik a legendás Mark Spitz, aki 1972-ben, Münchenben, világcsúccsal fűszerezve, 7 olimpiai aranyérmet nyert– és mindezt úszószemüveg nélkül.

Az eltelt néhány évtized alatt az úszószemüveg számos újításon, fejlesztésen ment át, egyre több cég kezdte el gyártani a maga modelljeit. Ezzel együtt járt az is, hogy többé már nem csak a versenyzők kiváltsága volt, hanem a hétköznapi uszodalátogatók is egyre gyakrabban viselték.

Úszók eledele

Mint minden sportnál, a medencében nyújtott teljesítményünket is befolyásolják az étkezési szokásaink. Ez természetesen nem csak a hivatásos sportolók esetében van így, hanem azoknál is, akik hobbiból járnak uszodába, vagy az egészséges életmód jegyében az úszást választották mindennapi mozgásformának. Mint minden sportnál, a medencében nyújtott teljesítményünket is befolyásolják az étkezési szokásaink. Ez természetesen nem csak a hivatásos sportolók esetében van így, hanem azoknál is, akik hobbiból járnak uszodába, vagy az egészséges életmód jegyében az úszást választották mindennapi mozgásformának.

Összegyűjtöttünk néhány hasznos étkezési tanácsot, úszók mellett dolgozó dietetikusok ajánlása alapján. Természetesen, ezeket az iránymutatásokat nem lehet és nem is kell kőbevésett szabálynak tekinteni, hiszen minden szervezetnek megvannak a maga egyéni igényei. Így ami valakinek beválik, másnál lehet, hogy valamilyen oknál fogva nem működik.Minden esetre a jobb (úszó)teljesítmény érdekében érdemes kipróbálni. Emellett persze ajánlatos kikérni szakember tanácsát is, aki egyénre szabott megoldásokkal szolgálhat.

Mikor együnk, hogy jobban menjen az úszás

A szakemberek szerint a rendszeresen úszóknál a „mikor eszik” akár fontosabb is lehet annál, hogy „mit eszik”. Persze, ez a két dolog szorosan összefügg, de az energiaszint, vagy a regenerálódás, amit adott étellel elérhetünk, nagyban függ attól, mikor fogyasztjuk.

Edzés előtt az elfogyasztott tápláléknak főleg szénhidrátokból kell állnia. Ezért ehetünk például egy tál spagettit úszás előtt, ám 2-3 órával előtte tegyük – ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy energiát nyerjünk belőle.  Ha a tésztát – lassan felszívódó szénhidrátot – két órával az uszodába érkezés előtt ettük, de fél órával előtte még bekapunk egy lekváros zsemlét – gyorsan felszívódó szénhidrátot – akkor nagy valószínűséggel az energiaszintünk, illetve teljesítőképességünk csúcsán ugorhatunk a medencébe és úszhatjuk le a napi penzumot.

Bár a szénhidrátpótlás nagyon fontos része a regenerációnak is, úszás után, mégis a proteineké a főszerep. Ha befejeztük az edzést, nagyjából fél órán belül együnk valamilyen fehérjedús ételt is – tejet, joghurtot, vagy akár egy pulykasonkás szendvicset. Ugyanis ez az az időszak, amikor az izomsejtek a legtöbb tápanyagot – fehérjét – tudják hasznosítani. A következő két órában az izomsejtek fokozatosan összehúzódnak majd, így a szakemberek azt ajánlják, hogy erre az időszakra igyekezzünk beiktatni egy főétkezést, ebédet vagy vacsorát.

Mit együnk, hogy jobban menjen az úszás Az úszásnál nem kell olyan szigorú étkezési normákat tartani, mint például a testépítésnél. A lényeg, hogy proteinekből, szénhidrátokból és zsírokból is megfelelő mennyiséget juttassunk a szervezetünkbe. Az edzés előtt a jöhet tészta, kenyér, gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek. Az alacsony szénhidrát tartalmú zsíros ételek viszont csökkentik a teljesítményt.

Nem árt tudni az is, hogy ha éppen kevés időnk van, és gyors tempóban szeretnénk leúszni rövidebb távot, ajánlatos aznap a gyorsan felszívódó szénhidrátokban gazdag ételt választani. Például fehérkenyeret, fehérrizst, mézet, krumplit, aszalt gyümölcsöt. Míg ha hosszabb távot szeretnénk úszni, a lassan felszívódó szénhidrátok a nyerők, hiszen hosszabb ideig biztosítják a szervezet számára szükséges energiaszintet. Ezek lehetnek teljes kiőrlésű gabonából készült péksütemények, kuszkusz, zabpehely, zöldségek vagy olajos magvak.

Folyadékpótlás 

Mint minden sporttevékenységnél, az úszásnál is lényeges a folyadékpótlás. Fontos, hogy edzés előtt, közben és után is igyunk. Erre azonban a víz nem mindig elég, a szénhidrát tartalmú italok viszont amellett, hogy javítják a teljesítményt, megakadályozzák a dehidratáció kialakulását is. Ám a szénsavas, cukros italokat felejtsük el, helyettük izotóniás ital fogyasztását ajánlják a szakemberek. Ezek az italok ugyanis só – és szénhidráttartalmukkal segítik a folyadék felszívódását, energiát adnak a dolgozó izmoknak.

10 ok, amiért minél előbb kezdj el úszni

Az úszás talán az egyetlen olyan sport, ami mindenki számára ajánlott, nemtől, kortól, edzettségtől, testalkattól függetlenül. Amellett, hogy minden izmot megmozgat, számtalan pozitív élettani hatása is van. Lássunk most 10 okot, amiért mindenképp érdemes úszni!

1. Jobban megmozgat, mint a legtöbb sport

Az úszás amellett, hogy kiváló kardióedzés, hiszen a pulzusszám növelésével segít a kalóriaégetésben, megmozgatja a test összes belső izmát is. A kezdő úszók gyakran számolnak be arról, hogy olyan izmukat is érzik egy-egy edzés után, amelyek létezéséről sem tudtak addig. Becslések szerint egy 1 órás úszóedzés az edzőteremben végzett testmozgásnál 12-szer hatásosabb, fejleszti az állóképességet és növeli a mozgékonyságot.

2. Fogyaszt

Az úszás ajánlott a fogyókúrázóknak is, hiszen a szervezet 500-700 kalóriát éget el óránként úszás közben. Legtöbb kalóriát pillangó és a mellúszás közben veszíthetünk, ezek igénylik a legintenzívebb munkát a testtől.

3. Túlsúllyal és várandósan is úszhatunk

A víz felhajtóereje következtében beállt súlycsökkenés tehermentesíti a mozgatórendszert, így akkor sem kell sportsérüléstől vagy az ízületek túlterhelésétől tartani, ha súlyfelesleg van rajtunk. Problémamentes várandósság esetén is nyugodtan lehet nem túl megterhelő úszóedzéseket tartani.

4. Gyógyít

Az úszás, illetve a vízben való gyakorlatok nem véletlenül kapnak kiemelt szerepet a mozgásszervi rehabilitációban és a gyógytornában, például egy-egy baleset után. Úszás közben ugyanis az ízületek terhelése szinte elhanyagolható, így olyan mozgások is végezhetők fájdalommentesen, amelynek a szárazföldön történő végrehajtása fájdalmat okozna.

5. Jót tesz a tüdőnek és a szívnek

Az úszás az egyetlen sport a világon, amely légzésszabályozásra kényszerít, hiszen az egyes tempók és víz alá bukások között ritmikusan kell levegőt venni. Ennek köszönhetően edzés közben a légző szervrendszer is fejlődik. Épp ezért az úszás az asztmás betegek számára is ajánlott a tünetek enyhítésére. Mindemellett fejleszti és gyorsítja az anyagcserét, pozitívan befolyásolja a szív-és érrendszer működését, így javul a szövetek és sejtek oxigénellátása.

6. Fokozza a szellemi teljesítményt

Úszás közben a javuló vérellátás több oxigén juttat el az agyba is, így bizonyítottan javulnak a kognitív képességek, úgy is mondhatjuk, hogy „gyorsabb lesz” az agyunk. Különösképpen igaz ez a gyerekekre: a rendszeresen úszó iskolásoknak számottevően javul a teljesítményük az úszóedzések következtében.

7. Jótékonyan hat az ízületekre

Az úszás során a tempókkal ismétlődő mozdulatok növelik az izmok rugalmasságát, különösen a váll, a csípőtájék és a térd izmait tartják karban. A súlytalan izommunka pedig rendben tartja a gerinc stabil állását is. Csontritkulás esetén az úszás javítja az ideg-izom koordinációt és segít megelőzni a csonttöréseket.

8. Testedzés és relaxáció egyben

Az úszás kellemes időtöltés, lazító és pihentető mozgásforma, ugyanakkor hozzásegíthet a fölösleges energiánk levezetéséhez. A monoton tempózás segít „kikapcsolni” az agyunkat, megszabadulni testi és lelki terheinktől. A vízben lebegés kedvező hatással van az idegrendszerre, stressz oldó hatású.

9. Növeli az önbizalmat

Ahogyan a legtöbb sportban, az úszásban is a kezdet a legnehezebb. Ugyanakkor gyorsan lehet fejlődni a rendszeres edzések által, a kezdeti rövidebb távok után hamar elérhetjük akár az 500 és az 1000 méteres távot, vagy még többet. A napról napra javuló eredmény sikerélménnyel tölt el és az ebből kapott lendület a mindennapokban is elkísér.

10. Az úszás az örök élet titka

Hosszabb ideig élnek azok, akik úsznak. Egy kutatásban több mint negyvenezer, 20 és 90 év közötti férfit vizsgáltak, az eredmény szerint az úszók 50 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg a felmérés 32 éves periódusa alatt, mint azok, akik futottak vagy sétáltak.

Első aranyos úszóink: Székely Éva, a „Pillangókisasszony”

Idén ünnepelte kilencvenedik születésnapját Székely Éva, az első magyar úszónő, aki mellúszásban pillangózva nyert olimpiai aranyérmet. Nem véletlen, hogy a Pillangókisasszony becenév egész életében elkísérte.

Székely Éva kilenc éves volt, amikor a rádióban hallotta a berlini olimpia közvetítését, ahol Csík Ferenc aranyat nyert 100 méteres gyorsúszásban. Akkor döntötte el, hogy egyszer ő is kijut az olimpiára és feláll a dobogó legfelső fokára. Úszóedzéseit a Ferencvárosban kezdte el Sárosi Imre irányítása alatt, és a sikerekre nem kellett sokáig várni: első felnőtt magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, egy évvel később pedig már országos csúcstartó volt. A második világháború azonban kettétörte sportkarrierjét, hiszen zsidó származása miatt nem vehetett részt versenyeken. 1945-ben 100 méter mellen, újabb országos csúccsal tért vissza a versenysportba. Első nemzetközi sikere az országos csúcsok után az 1947-es Európa-bajnokságon szerzett ezüstérem volt. Ezen a versenyen első nőként úszott a 200 méteres mellúszás versenyszámában pillangó kartempókkal. Ekkor még a pillangóúszó versenyszám nem létezett hivatalosan, a mellúszás szabályai viszont lehetővé tették a pillangózó stílust. Székely Éva előtt ezt senki nem használta ki a teljes távon, így az érem mellett a stílusteremtő szerepet is kiérdemelte. A csúcsra az 1952-es Helsinki Olimpián ért fel, ahol 200 mellen újra pillangózva úszta végig a távot és aranyérmet szerzett, ráadásul olimpiai rekorddal.

Az 1956-os melbourne-i olimpián már anyaként vett részt, hiszen megszületett lánya, Gyarmati Andrea, aki később anyja nyomdokaiba lépve olimpiai ezüst- és bronzérmes, vb-bronzérmes és Európa-bajnok úszó lett. Ausztráliában Székely ezüstérmet szerzett 200 méteres mellúszásban, de ekkor már a szabályok változása miatt nem pillangózhatott. Az olimpiákon nyert érmeken kívül több kiugró teljesítményével is beírta magát a sporttörténelembe: 1955-ben 400 méter vegyesen ő úszta az első világcsúcsot. 1956-ig tízszer volt a válogatott tagja, összesen 44 magyar bajnokságot nyert, ebből 32-őt egyéni számokban. 36 országos, 12 Európa- és 6 világrekordot állított fel.

Az 1960-as riói olimpiára már nem mehetett ki, ugyanis attól tartottak, hogy ha férjével, Gyarmati Dezső vízilabdázóval közösen utaznak, akkor disszidálni fognak. Így itthon maradt és befejezte profi úszó pályafutását. A sport azonban továbbra is élete főszereplője maradt: a Testnevelési Főiskolán edzői diplomát szerzett, több sportegyesületnél utánpótlás edzőként, majd 1969-től mesteredzőként tevékenykedett, illetve 1976-ig a Testnevelési Főiskola Kutató Intézetének munkatársa volt. Közben gyógyszerész diplomát is szerzett és a MÁV-kórházban gyógyszerészként dolgozott.

Versenyzői pályafutásának eseményeiről, oktatási módszereiről több könyvet is írt, a legnagyobb sikert pedig az 1981-ben megjelent emlékirata, a „Sírni csak a győztesnek szabad” aratta. Feleleveníti benne a gyerekkorát, összefoglalja sportolói pályafutását és a „pillangókisasszonnyá” válást, valamint azokat az éveket, amikor származása miatt kénytelen volt bujkálni, ám akkor sem adta fel a reményt, hogy egyszer olimpiát nyerjen.

Székely Éva pályafutását számos magyar és nemzetközi díjjal ismerték el. 1976-ban beválasztották az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben az úszás halhatatlanjai közé. 2004-ben a Nemzeti Sportszövetség Életműdíját vehette át, ugyanabban az évben az elsők között lett a Nemzet Sportolója. 2006-ban megkapta a Nemzetközi Fair Play Bizottság életműdíját. 2014-ben beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába.

Környezettudatosan drukkolhattak a nézők a szurkolói zónákban

A FINA világbajnokság alatt naponta átlagosan 21 ezer fő látogatott el a Duna Aréna melletti és a margitszigeti szurkolói zónákba. A szervezők figyeltek arra, hogy a tömeg által hátrahagyott hulladék ne terhelje a környezetet.

Augusztus 20-án ért véget hazánk eddigi legnagyobb sporteseménye, a FINA elit és a masters világbajnokság. A versenyeket és mérkőzéseket a sportkedvelők a sok programot és közösségi élményt kínáló szurkolói zónákban is nyomon követhették. A világversenyek alatt összesen több százezren fordultak meg a Margitszigeten, illetve a Duna Aréna mellett felállított szurkolói központokban. A szervezők nemcsak a látogatók szórakoztatására figyeltek, hanem arra is, hogy minimálisra csökkenjen a szurkolói zónák által utólag a bolygónkon hagyott ökológiai lábnyom. A vizes világbajnokság szervezőcsapata már a kezdeti időszakban felvette a kapcsolatot a Zöldövezet Társulással, akik segítettek abban, hogy szurkolói zónák hulladékmenedzsmentje környezetbarát módon valósuljon meg.

“A szurkolói zónák hulladékkezelése első körben nagy falatnak tűnt” – mondta Csobay Krisztina, az Egyesület elnöke. “Ugyanakkor örültünk, hogy egy ekkora rendezvény kapcsán a szervezők részéről ennyire innovatív gondolkodásmóddal találkoztunk.

A Zöldövezet Társulás a vizes világbajnokság előtt felkészítő oktatását tartott a helyszíni közreműködőknek. A helyszíneken mindvégig szigorú előírások szerint, szelektíven gyűjtötték a műanyag-, papír- és fémhulladékot, emellett a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a foodtruck udvarokban PLA-ból, vagyis kukoricakeményítő alapú anyagból készült poharakat használtak, amelyek valóban lebomlanak. Ezeket is szelektíven gyűjtötték össze, hogy aztán megfelelő komposztkörülmények közé kerülhessenek.

A “zöld rendezvényszervezőnek” is nevezett cég szerint egy átlagos, háromnapos rendezvény alatt akár egy egész panelház egy havi hulladékával is megegyező mennyiségű szemét is megtermelődhet. Épp ezért volt kiemelten fontos, hogy a több héten át működő szurkolói zónákban ne csak a hulladék begyűjtését kezeljék környezettudatosan, hanem visszaszorítsák a hulladékkeletkezést is.

A vizes világbajnokság az egyik első olyan nagy volumenű esemény hazánkban, ahol releváns mennyiségű hulladék keletkezett, és azt a lehető legkevesebb környezetterheléssel kezelték.

Forrás: Médiainfó

96 éves úszó is versenyez a Duna Arénában

Több mint 9400 versenyző vesz részt az augusztus 20-ig zajló FINA Masters Világbajnokságon. Az úszó- és műugró versenyeket a Duna Arénában rendezik.

A FINA most először rendezi ugyanazokon a helyszíneken az idősebb sportolók világbajnokságát, mint az elit versenyt, így újra megtelt a Duna Aréna – a Masters Világbajnokságra a világhírű sportolók és népes szurkolótábor érkezett. Az eseményen – csakúgy, mint a lezajlott vizes VB-n – öt sportágban, úszásban, nyíltvízi úszásban, szinkronúszásban, műugrásban és vízilabdában versenyeznek a sportolók. Az úszó versenyszámokban indul a legtöbb versenyző, majdnem hétezren regisztráltak, valamint háromszáz műugró is megméretteti magát az újonnan épített Duna Aréna professzionális műugró medencéjében. A műugró versenyek ezen a héten, míg az úszóversenyek a jövő héten zajlanak a Duna Arénában.

Emellett mintegy ötszáz szinkronúszó, ezerötszáz nyíltvízi úszó versenyez, a részt vevő százhúsz vízilabdacsapat pedig a Masters VB alatt több mint 360 meccset játszik a margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszodában. Lesz, aki több sportágban, például vízilabdában és úszásban, vagy nyíltvízi és medencés úszásban is rajthoz áll. Összesen 756 magyar sportolóért izgulhatunk, közülük is az úszók tábora a legnépesebb, 396 fő. Őket a vízilabdázók (238 fő), a hosszútávúszók (135 fő), a szinkronúszók (30 fő) és a műugrók követik (25 fő).

A teljes mezőny legidősebb versenyzője is egy magyar úszó, az 1920-ban született Bánki Horváth Béla, aki december 20-án lesz 97 esztendős. Sportágában ő az egyetlen induló a 95-99 éves korosztályban. A nőknél is egy úszó a legkorosabb, az amerikai Maurine Emilie Kornfeld 1921-ben látta meg a napvilágot, és november 27-én lesz 96 esztendős. A legfiatalabbak 1992-es születésűek – miután a Masters VB-n 25 éves kortól engedélyezett az indulás.

A magyar szurkolók leginkább a Millennium csapatnéven induló pólóválogatottra kíváncsiak. Vízbe ugrik Kemény Dénes legendás, háromszoros olimpiai bajnok csapatából Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás és Szécsi Zoltán. Szintén ott van a keretben a két olimpiai aranyat nyert Fodor Rajmund, Gergely István, Steinmetz Barnabás, Varga Tamás és Vári Attila, illetve a Sydneyben aranyérmes Märcz Tamás, Székely Bulcsú és Varga Zsolt. A sztárcsapat első két találkozójára már minden regisztrációs jegy elkelt, így közel hatezren buzdítják majd a korábbi kedvenceket.